kettős

kettős érzések fogtak el az előbb, ahogyan a fényképeimet nézegettem a gépen..
rengeteg-rengeteg kép!.. 2006-tól egészen napjainkig.. az barátok közt is legalább öt év.. rengeteg idő..
és annyi pillanat meg lett örökítve általam.. persze, nagyrésze (vagy legalábbis a fele biztosan!) telefonnal, de legalább meg van örökítve.. és itt jön be a kettősség..
mert valahol annyira jó, hogy ahol voltam, legyen az csak egy szimpla hátköznap a gimiben, egy magyaróra, vagy kirándulás, nyaralás, nyársalás, koncert, túrázások, filmnézés, bulik, minden! & most mi van? megnézhetem az ott készült képeimet, és emlékezhetek. emlékezhetek olyan apró hangulatokra, pillanatokra, amikre amúgy nem tudnék.. ez így van. nagyon sok minden - a dolgok 70 %-a legalább szerintem, - fényképek nélkül feledésbe merül..
megnyitom találomra a 2010 július mappát, és mit látok? első nyaralás Vonyarcon, aztán rá kb 1 napra Hegyalja, akkor van itt még egy drága Mezey film - a Bűnös vagyok! - édes emléke, és az a vihar azon az éjszakán.. meg a Szigligeti vár.. jajj nekem.. ezek így gyönyörű dolgok.. EZ az igazi időutazás!

a dolog pedig ott romlik el, hogy feteszem magamban azt a kérdést: Miért?
miért van ennek a sok szép apró, és nem apró (már csak) emléknek vége? hol van már a 10-es kirándulás, vagy mikor 2007-ben Sárvárra mentünk, vagy mikor Csejtére!...
vagy azok a Norbi-bulik, és az érettségik.. az informatika érettségi, a 4es tétellel..
szóval rossz.. szörnyen rossz.. rossz, hogy már nincs..
de jó, hogy bármikor visszaidézhetem, bármelyiket(?)!


ecserin; 2010

matek terem; 2011