most, így estére eljutottam arra a bizonyos pontra, hogy elég!
csak nem fogok én félni ettől a fazontól?! nem. igyekszem nem félni. a saját helyzetem rontom..
az előző 3 bejegyzésemmel kapcsolatban csak annyit, hogy nem. azt sem fejeztem be. bár egy részt időpocsékolásnak érzem, másrészt viszont kellemes dolog volt. és büszkeséggel tölt el, hogy egy félig befejezett, rövid kis tanulmány hever a fiókomban Mezei Máriáról.. két képpel, és pár idézettel tarkítva..
nem, nem jellemző! nem lehet jellemző ez a félbehagyottság, mert Én Ezt, - ezt a rengeteg rám kimért hátralévő feladatot, - igenis megcsinálom! tartson bármeddig!
..csak az erőmből legyen annyi..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése